
Starmer reakciója Trump vámjaira: lassítás és gyorsítás egyben
Sir Keir Starmer miniszterelnök otthoni lakásából figyelte a történéseket, míg Rachel Reeves pénzügyminiszter a dolgozószobájából követte az eseményeket. Jonathan Reynolds üzleti miniszter pedig a munkatársaival és pizzával felszerelkezve nézte Donald Trump elnök nagy bejelentését a vámokkal kapcsolatban az Old Admiralty Arch-i hivatalából, amely egykor a brit haditengerészet kereskedelmi védelmének központja volt. A brit kormány tagjai ma már csak álmodozhatnak arról a hatalomról, amellyel a múltban rendelkeztek, mivel a britek egyre növekvő aggodalommal figyelik az Egyesült Államok és Kína közötti feszültségeket. Egy kabinettag megjegyezte, hogy „néha az emberek nem is sejtik, hogy történelmi pillanatot élnek át”, miközben Trump és Xi Jinping, Kína elnöke egymásnak feszül. A tőzsdék összeomlanak, és a helyzet egyre bizonytalanabbá válik.
Trump 10%-os vámot vetett ki minden országra – beleértve az Egyesült Királyságot is – az Egyesült Államokba irányuló importokra, míg egyes országokra, például Kínára, még magasabb vámokat alkalmaz. Kína ezt újabb vámok bevezetésével válaszolta meg. A brit kormány most azon dolgozik, hogy minimalizálja a károkat, talán egy megállapodás révén az Egyesült Államokkal, és kihasználja a felmerülő lehetőségeket. A miniszterelnök egy újabb drámai hétvégét töltött a telefonálással vidéki otthonában, Chequers-ben. Az eddigi hívások, amelyek valóban számítanak, az amerikai tárgyalóktól még nem érkeztek meg.
Trump februári sajtótájékoztatóján ígéretes kereskedelmi megállapodásról beszélt, amely mentesítheti az Egyesült Királyságot a vámok egy részének terhe alól. Azóta egy körülbelül húsz főből álló csapat, Michael Ellam, a Treasury és banki veterán vezetésével, valamint a miniszterelnök üzleti tanácsadója, Varun Chandra, és az üzleti miniszter részvételével jelentős tárgyalásokat folytatott. Ezek a megbeszélések többek között az Egyesült Királyság elektromos járművekre vonatkozó szabályainak enyhítéséről, a technológiai cégekre kivetett adó lehetséges módosításáról, valamint az online biztonsági szabályok változtatásáról szóltak. Azonban amikor az amerikai kormány felkészült a szerdai bejelentésekre, a tárgyalások leálltak.
Most, a bejelentés után, a „labda az ő térfelükön pattog”, mondta az egyik kormányzati forrás, várva, hogy a káosz közepette az Egyesült Államok fehér háza talál-e időt és energiát egy megállapodás előmozdítására az Egyesült Királysággal. „Bármikor várjuk, hogy halljunk tőlük” – mondta az egyik résztvevő. A látható zűrzavarban a kockázat az, hogy bármilyen gazdasági megállapodás esetleg „ne hívjanak minket, mi hívunk” szituációvá válik. Darren Jones pénzügyminisztert holnap fogjuk kérdezni erről a stúdióban.
Ha megállapodás születik, ne várjunk tőle egy minden részletre kiterjedő megoldást. Inkább „egy alapelveken nyugvó megállapodásra számíthatunk – nem pedig egy szuper részletes kereskedelmi megállapodásra”, mondta egy kormányzati forrás, ellentétben a hosszú távú tárgyalásokkal Indiával, amely már a 15. fejezetében jár. A tárgyalások körüli bizonytalanság és a megállapodás korlátozott lehetősége miatt a No 10 nem „ül itt és vár”, hanem más irányokban is dolgozik.
Hetek óta azt mondja a kormány, hogy minden forgatókönyvre felkészülnek. Egy titkos kabinetbizottság azt vizsgálta, hogyan reagálhatna az Egyesült Királyság, ha Trump vámjai életbe lépnek. Most, hogy ezek a vámok megjelentek, a tényleges válasz nem más, mint hogy nem reagálnak, és négy héten át kérdezik a vállalkozásokat, szeretnék-e, ha a kormány később reagálna. Ez nem csupán a Whitehall tétovázása; a miniszterek körében szinte teljesen hiányzik a hajlandóság arra, hogy bekapcsolódjanak az Egyesült Államok, Kína és esetleg az EU közötti vámháborúba. Egy Whitehall-i figura, aki a vállalkozásokkal dolgozik, megjegyezte, hogy „nem volt egyetlen hang sem a vállalkozások részéről, sem nagy, sem kicsi, amely azt mondta volna, hogy ez a rossz stratégia”.
A kormány nem siet, és nem mutat lelkesedést saját új vámok bevezetésére, és egyelőre a követelések is csendesek. Egy miniszter elmondta: „A legtöbb embernek jelentős számú munkahelye van a választókerületében – még a kabinetben is lehettek kérdések, de a héten nem voltak.” A kormány lassú reakciója mellett viszont felgyorsítják a már meglévő terveik megvalósítását. A pénzügyminiszter azt is vizsgálja, hogy a kormány fontos költségvetési áttekintésében bejelentett pénzeket lehet-e előrehozni júniusból. Ha a kormányzati osztályok véglegesíteni tudják az ügyleteiket, azt a lehető leghamarabb nyilvánosságra hozhatják-e? Továbbá, a régóta várt Ipari Stratégia felgyorsításának lehetőségét is megvitatják – egy terv, amely a júniusra tervezett befektetéseket célozza meg, de vajon előrehozható-e? Döntés még nem született, de a miniszterelnök ismét próbálja kihasználni a világ körüli zűrzavart, hogy a kormányzati gépezetet gyorsabb működésre ösztönözze.
A kormány eddig nem mutatott radikális változtatásokat, pedig a közelmúltban azt ígérték, hogy felgyorsítják a folyamatokat. Miközben a világ gazdasági helyzete egyre bonyolultabbá válik, a brit kormány előtt álló kihívások megoldása most különösen fontos lehet. A jövőre nézve a helyzet csak bonyolultabbá válik, és a brit kormánynak fel kell készülnie arra, hogy reagáljon a nemzetközi kereskedelmi feszültségekre.

