Trump vámjai: Dél-Amerika nyerhet-e belőlük?
Donald Trump nemrégiben bejelentette, hogy milyen mértékű kereskedelmi vámokkal kell szembenézniük a világ országainak az Egyesült Államok részéről. Ez a bejelentés különösen jelentős hatással volt Dél-Amerikára, ahol a kontinens tíz országában a vám mértéke a legalacsonyabb, 10% lett. Kivételt képezett Guyana, ahol 38%-os, valamint Venezuela, ahol 15%-os vámot alkalmaztak kezdetben, de ezeket később szintén csökkentették 10%-ra. Trump döntése, hogy 90 napra felfüggeszti a magasabb vámtételeket a legtöbb országra, lehetőséget teremtett Dél-Amerika számára, hogy fellélegezzen. A kivételek között van Kína, amely 145%-os vámot kapott, valamint Kanada és Mexikó, amelyek egyes exportjaikra 25%-os vámot fizetnek.
A kommentátorok, akik ezt Dél-Amerika győzelmeként értékelik, arra hívják fel a figyelmet, hogy az Egyesült Államok magasabb vámjai Kínára, illetve Kanadára és Mexikóra vonatkozóan vonzóbbá tehetik a dél-amerikai termékeket az amerikai és globális vásárlók számára. Ez a nézet azonban leegyszerűsíti a globális kereskedelmi instabilitás szélesebb körű problémáit, amelyeknek Dél-Amerika is ki van téve. A vitát a lehetséges előnyökkel kezdjük. Dél-Amerika gazdag nyersanyagokban, és a legnagyobb gazdaságai, mint Brazília és Argentína, jelentős szója- és kőolaj-exportőrök, emellett Brazília vasércet is exportál, amely a acélgyártás egyik alapanyaga.
Az Egyesült Államok által Kínára kivetett magas vámok és Kína viszontvámjai új lehetőségeket teremthetnek a dél-amerikai exportőrök számára. Például Brazília növelheti mezőgazdasági exportját Kínába, hogy pótolja az Egyesült Államokból származó korábbi szállítmányokat. Jelenleg Kína Brazília legnagyobb exportpiaca, amit az Egyesült Államok követ. A történelemben vannak precedensek, hiszen amikor Trump első ciklusában vámokat vezetett be Kínára, az ország egyes nyersanyag-vásárlásait az Egyesült Államoktól Brazíliába irányította, ami növelte a brazil szójabab exportját. A 2025-ös brazil szójaaratás már folyamatban van, és sokan remélik, hogy hasonló helyzet áll elő, mint korábban.
Frederico D’Avila, egy farmer és egykori politikus, aki a Bolsonaro-kormányhoz közel állt, úgy véli, hogy Trump első ciklusa „kiváló volt a brazil mezőgazdaság számára”, mivel „Trump vámjai ebben az időszakban kedveztek nekünk”. Ugyanakkor Juan Carlos Hallak, a Buenos Aires-i Egyetem nemzetközi közgazdaságtan professzora arra figyelmeztet, hogy a „kétoldalú akadályok” emelése elsősorban azt befolyásolja, hogy „ki kinek ad el”, de nem feltétlenül hoz nagyobb pénzügyi nyereséget az eladóknak, mivel az árakat globálisan határozzák meg.
Más dél-amerikai szektorok, például a brazíliai húsipar is azt reméli, hogy Trump intézkedései révén több globális értékesítést érhetnek el, ahogy a világ országai csökkentik az Egyesült Államokból történő beszerzéseiket. Luiz Inácio Lula da Silva, Brazília elnöke nemrégiben Japánban tárgyalt, hogy megnyissa a japán piacot a brazil húsexport számára. Jelenleg Japán a marhahúsának 40%-át az Egyesült Államoktól vásárolja. Miután Trump kezdetben 24%-os vámmal fenyegette meg Japánt, Tokió lehet, hogy inkább Dél-Amerikából vásárol majd húst. A brazil kávé- és lábbeliipar is versenyelőnyhöz juthat a tengerentúli piacon, mivel Brazília a világ legnagyobb kávétermelője.
A kérdés azonban az, hogy mindez milyen mértékben hozhat előnyöket Dél-Amerikának. A 10%-os vám is vám, és az Egyesült Államokban a kereslet csökkenhet, ha az árak emelkednek. Ez különösen érintheti azokat az importtermékeket, amelyek versenyeznek az Egyesült Államokban előállított termékekkel. A Trump által bevezetett vámháborúk globális nyersanyagár-ingadozást is okoztak, amely a chilei és perui gazdaságokat is érintheti, ahol a réz a legfontosabb exportcikk. Eduardo Levy Yeyati, Argentína egykori központi banki vezető közgazdásza szerint a nyersanyagárak és a globális kereslet csökkenése komoly akadályt jelent Dél-Amerikának.
Mindezek fényében nehéz pontosan megítélni, hogy Dél-Amerika számára a potenciális pozitívumok felülmúlják-e a negatívumokat. Az, hogy Trump a következő hónapokban milyen döntéseket hoz, alapvetően befolyásolhatja a kontinens jövőbeli kereskedelmi lehetőségeit. A helyzet bonyolultsága miatt nem lehet egyértelmű győzelmekről vagy veszteségekről beszélni, hiszen a kereskedelmi stratégiák és a globális gazdasági környezet folyamatosan változik.
Ezeket is érdemes megnézni
Spórolj okosan: bevásárlási tippek a mindennapokra
Kolumbia szélfarmjai: ígéretek és kihívások az őslakosok számára
