A műhold, ami megméri a világ 1,5 trillió fáját
A világ esőerdőit gyakran nevezik a Föld „tüdőinek”, mivel hatalmas mennyiségű szén-dioxidot képesek elnyelni, ezzel hozzájárulva a klímaváltozás hatásainak csökkentéséhez. Ezek a területek több mint másfél trillió fát rejtenek, ami megnehezíti a pontos szén-dioxid tárolás mérését. Azonban a közelmúltban jelentős előrelépés történt ezen a téren. A Európai Űrügynökség (ESA) kedden sikeresen indított egy egyedülálló műholdat, amely egy különleges radarrendszer segítségével képes feltérképezni a fák koronája alatti területeket. A szakértők remélik, hogy a műhold segíthet jobban megérteni az esőerdők szerepét a szén tárolásában, valamint a deforestáció hatásait.
A rakéta a francia Guayanában található ESA Kourou állomásról indult, és az Amazon fölött repült el, amely az egyik esőerdő, amelyet a műhold tanulmányozni fog. A fedélzeten lévő műholdat szeretetteljesen „űrbrolinak” nevezték el, mivel egy hatalmas, 12 méter átmérőjű antennával rendelkezik, amely az adatokat továbbítja. Prof. John Remedios, a Nemzeti Földmegfigyelési Központ igazgatója, aki az ESA-hoz javasolta az ötletet, a kilövés után elmondta, hogy hatalmas siker lenne, ha pontosan meg tudnák határozni, hogy mennyi szén található az Amazonasban, a Kongóban és Indonéziában.
Az antenna P-sávú radart használ, amely nagyon hosszú hullámhosszal bír. Ez lehetővé teszi, hogy mélyebbre lásson az erdőkben, és felfedje a koronát eltakaró ágakat és törzseket. Dr. Ralph Cordey, az Airbus geotudományi részlegének vezetője elmagyarázta, hogy a legtöbb jelenlegi űrbeli radar csodálatos képeket készít a jéghegyekről, de az erdők esetében csak a fák tetejét, az apró ágakat és leveleket látja, nem képes behatolni az erdő mélyére. „Azt találtuk, hogy a sokkal hosszabb radarhullámhosszal mélyebben láthatunk a fákba és az erdőkbe” – tette hozzá.
A 1,2 tonnás műhold olyan megközelítést alkalmaz, amely hasonlít a CT-vizsgálathoz, és a fák keresztmetszeteit elemzi, hogy képet alkothasson a fákban található faanyagról. Ez az anyag a bolygó felmelegedését okozó szén-dioxid mennyiségének becslésére szolgál. Jelenleg a tudósok egyes fákat mérnek, és próbálják extrapolálni az adatokat, ami óriási kihívást jelent. Prof. Mat Disney, a Londoni Egyetem távoli érzékelési professzora kifejtette, hogy a meglévő tudásuk nagyon hiányos, mivel rendkívül nehéz a mérések elvégzése. „Amiről beszélünk, az az, hogy megpróbáljuk megmérni a szén mennyiségét, amely másfél trillió fában található a trópusi területeken. Az űrszondák az egyedüli módja annak, hogy ezt következetesen elérjük.”
A műhold indítása után a földi mérések folytatódnak, hogy ellenőrizzék az adatokat, amelyeket a műhold visszaad. A műholdat az Egyesült Királyságban építették, és az ötletet Shaun Quegan, a Sheffieldi Egyetem professzora dolgozta ki. Ő elmondta, hogy ez egy nemzetközi együttműködés eredménye, amely évtizedek innovatív munkájának koronaékszere.
Bár évtizedek tesztelése után a műhold telepítése kihívásokkal teli, a rakétaindításon túl is sok nehéz szakasz vár még rá. „Bizonyos elemek a műholdon nagyméretűek, beleértve a 12 méter átmérőjű, kihajtható antennát is. Olyan, mintha egy esernyőt nyitnánk ki az űrben, csak éppen sokkal nagyobbat, ezért arra fogunk figyelni, hogy ez simán végbe menjen” – mondta Dr. Cordey. Az Airbus amerikai L3Harris Technologies cégtől érkező mérnököket is bevont a munka folyamatába, mivel ők szakértők a nagy, kibővíthető rendszerek terén, amit jelenleg Európában nem tudnak megvalósítani.
A csapat reméli, hogy hat hónapon belül elkészíthetik az első térképeket, és további öt évig folytatják az adatok gyűjtését. Ezek az éves térképek nemcsak a tárolt szén mennyiségét fogják megmutatni, hanem azt is, hogy mennyi szén vész el a deforestáció következtében. „Az olyan megfigyelések, amelyeket az elmúlt 50 évben más műholdaktól, például a Landsat-tól kaptunk, erősen befolyásolják a felhők. A trópusi területeken gyakran vannak felhők, így előfordulhat, hogy nem látunk egy darabot a trópusi erdőből” – mondta Prof. Disney. A Biomass műhold hosszabb hullámhosszának egy másik előnye, hogy képes áthatolni a felhőkön, így következetes, összehasonlítható képet ad egy erdőről évről évre.
Ez az eredmény motiválta azokat a tudósokat, akik több mint 20 éve dolgoznak a projekten. „Izgalmas, mert meg fogja mondani nekünk, hogy valami, amit talán magától értetődőnek tartunk – az erdőink, a fáink – hogyan járulnak hozzá a Földünk működéséhez, és különösen a klímaváltozáshoz, ami ma és a jövőnk szempontjából is rendkívül fontos” – mondta Dr. Cordey.
Ezeket is érdemes megnézni
Uranusz holdjain végzett új kutatás növeli az élet lehetőségét
Tárgyalásra készül az USA és Kína – ki enged előbb a vámtarifák ügyében?
