Szovjet űrhajó valószínűleg visszatért a Föld légkörébe
A Szovjetunió idejéből származó űreszköz egy része valószínűleg újra belépett a Föld légkörébe, miután több mint ötven éven keresztül keringett az űrben – állítja az Európai Űrügynökség (ESA). A Kosmos 482 nevű űreszközt 1972-ben indították el, hogy a Vénuszra szálljon, azonban soha nem hagyta el a Föld pályáját, hanem négy darabra tört, amelyek azóta is a bolygónk körül keringenek. Az Európai Unió Űrfigyelő és Nyomkövető Központ (SST) tájékoztatása szerint az egyik fragmentumot, amelyről úgy vélik, hogy a leszálló egység, „a legvalószínűbb” időpontban lépett be a légkörbe szombaton, helyi idő szerint 06:16 GMT (07:16 BST). Jelenleg nem világos, hogy az objektum a földre zuhant-e, vagy teljesen elégett a légkörben. A re-entry pontos helye is ismeretlen. A szakértők ugyanakkor hangsúlyozzák, hogy a Föld 70%-a vízzel borított, így valószínűtlen, hogy jelentős kárt okozott volna a becsapódás.
Stijn Lemmens, az ESA vezető elemzője megjegyezte, hogy „sokkal valószínűbb, hogy lottót nyerünk, mint hogy ez a darab űrszemét ránk essen”. A Kosmos 482 leszálló kapszulája a Vénusz szélsőséges hőmérséklete és nyomása ellen tervezett, ezért robusztus hőpajzzsal és tartós szerkezettel rendelkezett. Ezért a szakértők azt feltételezik, hogy esetleg túlélhette a kontrollálatlan bejutást a Föld légkörébe. Ugyanakkor a Kosmos 482 ejtőernyő rendszere, amelyet eredetileg arra terveztek, hogy lelassítsa a Vénuszra való leszállást, valószínűleg több mint ötven évnyi űrbeli tartózkodás után már meggyengült.
Lemmens elmagyarázta, hogy „az ember által készített objektumok belépése a Föld légkörébe viszonylag gyakori jelenség”. Szavai szerint heti rendszerességgel történik ez nagyobb űreszközökkel, míg kisebbek naponta lépnek be a légkörbe. Az objektumok jellemzően elégnek a Föld légkörében, mielőtt elérnék a talajt. Például Kína Long March 5B rakétája 2022-ben az Indiai-óceán fölött lépett be, míg a Tiangong-1 űrállomás 2018-ban nagyrészt a Csendes-óceán fölött égett el.
A Kosmos 482-t most nemzetközi űrügynökségek szoros figyelemmel kísérik. Lemmens hangsúlyozta, hogy a jövőbeli űreszközöket úgy kell tervezni, hogy képesek legyenek biztonságosan eltávolítani magukat az orbitális pályáról, lehetőleg kontrollált re-entry révén. Ez lehetővé tenné a leszállási helyek pontos előrejelzését, csökkentve ezzel annak kockázatát, hogy a törmelék lakott területeken csapódjon be, ezzel védve az embereket és az ingatlanokat, miközben „kezeli a űrszeméttel járó környezeti hatásokat”.
Az ESA és más űrügynökségek folyamatosan figyelik a Kosmos 482 fragmentumait, és remélik, hogy a jövőbeli űreszközök tervezése során figyelembe veszik a korábbi tapasztalatokat, hogy minimalizálják a földi kockázatokat. Az űrben keletkező törmelék problémája egyre sürgetőbbé válik, hiszen a világűr egyre zsúfoltabb. Az űrkutatás fejlődésével és a magánvállalatok által végzett űrmissziókkal a kockázatok kezelése elsődleges fontosságúvá vált, hogy a jövő generációi számára is biztonságos maradjon az űr.
Ezeket is érdemes megnézni
Új fejezet kezdődik az indiai-pakisztáni konfliktusban: a drónok háborúja
Szakértők figyelmeztetnek: Az NHS-nek hatékonyabb stratégiára van szüksége a fogyást segítő injekciók körül
