A Just Stop Oil mozgalom eltűnt a színről, de most titkosabb módszerekkel folytatja harcát
A Just Stop Oil (JSO) aktivistái újra előveszik transzparenseiket, előkeresik híres fényvisszaverő narancssárga mellényeiket, és feltöltik hangosbemondóikat – ez a rutinszerű tevékenység már sokszor megvalósult a csoport életében. Három év elég volt ahhoz, hogy a klímaaktivisták egyike legyen az Egyesült Királyság legnagyobb megvetésnek örvendő kampánycsoportjának. A csoport szombaton több száz aktivista részvételére számít London központjában. Ám ennek a JSO megmozdulásnak a jellege merőben eltér az eddigiektől. Egyrészt a rendezvény létezése már nem titok, másrészt valószínűtlen, hogy a korábbiakhoz hasonló, tömeges zűrzavart okoznának. Valójában ez a legutolsó tüntetésük. A JSO, saját szavaikkal élve, „felakasztja a fényvisszaverőt” és befejezi a polgári engedetlenség kampányát. A csoport hivatalos álláspontja szerint megnyerték harcukat, mivel követelésük, miszerint ne legyenek új olaj- és gázlicenc kiadások, már kormányzati politikává vált. Azonban a JSO tagjai magánbeszélgetések során elismerik, hogy a zavart okozó tüntetések rendőri kezelésére bevezetett szigorú új intézkedések szinte lehetetlenné tették az olyan csoportok működését, mint a JSO.
Sarah Lunnon, a JSO egyik alapítója, elmondta, hogy a szombati rendezvény egy „örömteli ünneplés” lesz. „Hihetetlen dolgokat valósítottunk meg együtt, és rengeteg bizalmat fektettünk egymásba” – tette hozzá. A csoport nem az egyetlen, aki ünnepelni fog. Azok a motorosok, akiket sokáig késleltettek, a művészetkedvelők, akiket megdöbbentettek a híres festmények elleni támadások, valamint a sport- és színházlátogatók, akiknek rendezvényeit megszakították, szintén örömmel konstatálják a JSO távozását. A rendőrség is megkönnyebbülhet, hiszen a JSO tüntetéseinek biztosítása több ezer órányi rendőri munkát emésztett fel, és több millió fontba került. 2023-ban a Met rendőrség nyilvánosságra hozta, hogy a csoport tüntetései közel 20 millió fontba kerültek.
A JSO megszűnése azonban nagy kérdéseket vet fel, például azt, hogy valóban vége van-e a zűrzavart okozó klímaaktivizmusnak az Egyesült Királyságban, vagy a csoportok a föld alá kényszerülve új, még zűrzavarosabb vagy káoszhoz vezető akciókat indítanak. Van egy stratégiai kérdés is. Annak ellenére, hogy széleskörű közérdeklődés mutatkozik a bolygó jövője iránt, a közvélemény jelentős része ellenségesen viszonyult a JSO-hoz. Hogyan kerülheti el a klímaváltozás mozgalma, hogy megismétlődjön ez a helyzet?
A JSO modellje kisméretű, elkötelezett aktivistákból álló csoportokat foglalkoztatott, akik célzott akciókat hajtottak végre, maximális zűrzavart vagy közfelháborodást okozva. Az akcióknak azonban szigorú belső szabályai voltak: erőszakmenteseknek kellett lenniük, és az aktivistáknak felelősséget kellett vállalniuk – várniuk kellett a letartóztatásra. A vezetők, mint például Roger Hallam, aki eredetileg öt év börtönt kapott a M25 forgalmának megzavarására tett kísérlete miatt, fontosnak tartották, hogy látható büntetést kapjanak, mivel ez a nyilvánosság figyelmét is felkeltette.
A rendőrség, a közvélemény haragjától és a negatív médiafigyelemtől fűtve, több hatalomra tett javaslatot az „öko-őrültnek” nevezett aktivisták és más tüntetők megállítására. A politikai vezetők figyeltek a felhívásra. A legnagyobb változás a 2022-es Rendőrségi, Bűnügyi, Eljárási és Bírósági Törvény volt, amely a „szándékosan vagy gondatlanul közszolgáltatási zűrzavart okozni” bűncselekménynek tekintette. Egy sor lazán meghatározott cselekedet – például „súlyos szenvedés, súlyos bosszúság, súlyos kényelmetlenség vagy súlyos közszolgáltatás-kiesés” okozása – potenciálisan súlyos bűncselekménynek minősült. Ez új jogi utakat nyitott meg a hatóságok számára: a közszolgáltatási zűrzavar szándékos okozásának összeesküvésével kapcsolatos vádakat. Most már akár egy potenciálisan zűrzavart okozó akció tervezése is komoly börtönbüntetést vonhatott maga után. A következő évben bevezetett Közrendi Törvény kibővítette a rendőrség tüntetések kezelésére vonatkozó hatásköreit, és új bűncselekményeket vezetett be, például az „objektumhoz való záródást”, zűrzavart okozó alagútásást, és a fő infrastruktúrákba való beavatkozást.
A jogi változások következtében sok aktivista arra a következtetésre jutott, hogy ideje elhagyni a mozgás régóta érvényes felelősségvállalását – hajlandóak zűrzavart okozó akciókat végrehajtani, de nem maradnak ott, hogy letartóztassák őket. Az elmúlt évben egy Shut the System (STS) nevű csoport bűncselekményeket hajtott végre pénzügyi és biztosítótársaságok irodái ellen: ablakokat törtek be, festéket fröcsköltek, zárakat szuperragasztottak össze, januárban pedig optikai kommunikációs kábeleket céloztak meg.
A klímaváltozással kapcsolatos problémákra reagáló csoportok sokfélesége azt mutatja, hogy a közvélemény és a politikai reakciók széles spektrumot felölelnek. Az aktivisták egyes csoportjai jogi keretek között igyekeznek hangot adni véleményüknek, míg mások radikálisabb módszereket alkalmaznak. A Citizen’s Arrest Network (CAN) például a közszolgáltatási zűrzavart kihasználva próbálja felelősségre vonni a fosszilis üzemanyagok és egyéb szennyező cégek vezetőit. A csoport állítása szerint több vezetőt „letartóztattak”, akiket a környezetkárosítás miatt felelőssé tesznek.
Végül elmondható, hogy a JSO akciói a közvélemény széles körében megosztottságot okoztak, és sokan örömmel fogadják a csoport távozását. A jövőben azonban a klímaaktivizmus nem tűnik el, és várhatóan új formákban fog megjelenni, ahogy a környezetvédelmi mozgalom folytatja a küzdelmet a klímaváltozás ellen.
Ezeket is érdemes megnézni
Üres polcok a M&S boltokban a kibertámadás után
Megállapodás született az amerikai és brit autó- és fémvámok csökkentéséről
