
Ki nyeri a versenyt a humanoid robotok fejlesztésében?
Egy derűs tavaszi reggel van Hannoverben, Németországban, és én éppen egy robot látogatására készülök. Meghívtak, hogy megismerkedjek a G1 nevű humanoid robottal, amelyet a kínai Unitree cég fejlesztett ki, a Hannover Messe keretein belül, amely a világ egyik legnagyobb ipari vására. A G1 körülbelül 130 centiméter magas, így kisebb és megfizethetőbb, mint a piacon lévő többi humanoid robot. Rendkívül folyékony mozgás- és ügyességi képességei miatt számos videó vált népszerűvé, amelyeken táncot vagy harcművészeti formagyakorlatokat mutat be. Ma a G1-et távolról irányítja Pedro Zheng, a Unitree értékesítési menedzsere. Elmondja, hogy a vásárlóknak minden G1-et programozniuk kell az autonóm funkciókhoz. Az emberek, akik elhaladnak a robot mellett, megállnak, és aktívan próbálnak kapcsolatba lépni vele, ami sok más bemutatott gépre nem mondható el. Kinyújtják a kezüket, hogy kezet fogjanak vele, hirtelen mozdulatokat tesznek, hogy lássák, reagál-e, nevetnek, amikor a G1 integet vagy hátradől, és elnézést kérnek, ha véletlenül nekik ütköznek. Az emberi formája, bármennyire is furcsa, megnyugtató hatással van az emberekre.
A Unitree csak egy a sok olyan cégek közül, amelyek a világ különböző részein humanoid robotok fejlesztésén dolgoznak. A potenciál óriási – a vállalkozások számára olyan munkaerőt ígér, amelynek nincs szüksége szabadságra vagy fizetésemelésre. A legnagyobb háztartási segédeszköz is lehetne, hiszen ki ne akarna egy gépet, amely elvégzi a mosást és a mosogatást? Azonban a technológia még messze van a megvalósítástól. Míg az ipari robotkarok és mobil robotok évtizedek óta elterjedtek a gyárakban és raktárakban, az ilyen munkakörnyezetek körülményei kontrollálhatók, és a munkavállalók biztonságban tarthatók. Egy humanoid robot bevezetése egy kiszámíthatatlanabb környezetbe, például egy étterembe vagy otthonra sokkal nehezebb feladat. Ahhoz, hogy a humanoid robotok hasznosak legyenek, erősek kell, hogy legyenek, de ez potenciálisan veszélyes is lehet – egy rossz időben bekövetkező elesés súlyos következményekkel járhat. Rengeteg munka szükséges ahhoz, hogy az ilyen gépeket irányító mesterséges intelligencia megfelelő szintre fejlődjön. „A mesterséges intelligencia még nem érte el a áttörési pillanatot” – mondja egy Unitree szóvivője a BBC-nek. „A mai robotok mesterséges intelligenciája számára az alapvető logika és érvelés – mint például a bonyolult feladatok logikus módon történő megértése és végrehajtása – kihívást jelent” – tette hozzá.
Jelenleg a G1-et kutatási intézeteknek és technológiai vállalatoknak kínálják, akik a Unitree nyílt forráskódú szoftverét használhatják a fejlesztésekhez. A vállalkozók jelenleg a humanoid robotok raktárakba és gyárakba történő fejlesztésére összpontosítanak. Az egyik legismertebb példa Elon Musk, aki autógyártó cége, a Tesla keretein belül egy humanoid robotot, az Optimust fejleszti. Januárban azt nyilatkozta, hogy „több ezer” robotot fognak gyártani az idén, és azt várja, hogy ezek „hasznos dolgokat” fognak végezni a Tesla gyáraiban. Más autógyártók is hasonló irányba haladnak. A BMW nemrég humanoid robotokat mutatott be egy amerikai gyárában, míg a dél-koreai Hyundai cég több tízezer robotot rendelt a Boston Dynamics-tól, amelyet 2021-ben vásároltak meg.
Thomas Andersson, a STIQ kutatócég alapítója 49 humanoid robotot fejlesztő céget követ nyomon – ezek kettő karú és lábú robotok. Ha a definíciót kiterjesztjük a két karú, de kerekeken mozgó robotokra, akkor már több mint 100 céget vizsgál. Andersson szerint a kínai cégek valószínűleg dominálni fogják a piacot. „A robotika teljes ökoszisztémája hatalmas Kínában, és igazán könnyű az új fejlesztéseket végrehajtani és kutatás-fejlesztést folytatni” – mondja. A Unitree ezt az előnyt hangsúlyozza: a G1 ára viszonylag alacsony, 16 000 dolláros (12 500 fontos) hirdetett áron. Andersson arra is rámutat, hogy a befektetés az ázsiai országok számára kedvező. A STIQ legfrissebb jelentése szerint a humanoid robotok finanszírozásának közel 60%-át Ázsiában gyűjtötték össze, míg az Egyesült Államok a maradékot vonzza. A kínai vállalatok számára az állami és helyi kormányzat támogatása is előnyös, például Sanghajban állami támogatású képzési létesítmény működik, ahol tucatnyi humanoid robot tanul meg feladatokat elvégezni.
Hogyan versenyezhetnek az amerikai és európai robotgyártók mindezzel? A bristoli székhelyű Bren Pierce három robotikai vállalatot alapított, legújabb vállalkozásának, a Kinisi-nek a KR1 robotot indította el. Míg a robotot az Egyesült Királyságban tervezték és fejlesztették, gyártását Ázsiában végzik. „Egy európai vagy amerikai cég problémája, hogy először meg kell vásárolnia az összes alkatrészt Kínából. Így hát hülyeség lenne az összes motort, akkumulátort, ellenállást megvenni, majd a világ másik felére szállítani, hogy összeállítsák, amikor mindezt egyszerűen ott is össze lehetne rakni, ahol az alapanyagok vannak” – mondja. Pierce a robotjait Ázsiában gyártja, és az árakat alacsonyan tartja azzal, hogy nem törekszik a teljes humanoid formára. A KR1-et raktárakba és gyárakba tervezték, és lábai nincsenek. „Minden ilyen helynek sík padlója van. Miért akarnád a költségeket növelni egy bonyolult formával, amikor egyszerűen csak egy mobil alapra lehetne helyezni?” – teszi fel a kérdést. Amennyire lehetséges, a KR1-t tömegtermelt alkatrészekből építik, a kerekek például olyanok, mint amilyeneket egy elektromos rollerben találunk. „A filozófiám az, hogy vásárolj meg annyi dolgot, amennyit csak lehet a piacon kaphatóan. Az összes motorunk, akkumulátorunk, számítógépünk, kameránk kereskedelmi forgalomban kapható, tömegtermelt alkatrészek” – mondja. Mint versenytársai a Unitree-nél, Pierce szerint a valódi „titkos összetevő” a szoftver, amely lehetővé teszi a robot számára, hogy együttműködjön az emberekkel. „Sok cég jön ki nagyon high-tech robotokkal, de aztán azt tapasztalod, hogy doktori fokozat szükséges a robot telepítéséhez és használatához. Amit mi tervezünk, az egy nagyon könnyen használható robot, amelyet az átlagos raktári vagy gyári munkás is egy-két óra alatt megtanulhat használni” – mondja Pierce. A KR1 egy feladatot a human által

