Új fejezet kezdődik az indiai-pakisztáni konfliktusban: a drónok háborúja

A világ első drónháborúja bontakozott ki Dél-Ázsiában, ahol nukleáris fegyverekkel rendelkező szomszédok állnak egymással szemben. Csütörtökön India azzal vádolta Pakisztánt, hogy drónokkal és rakétákkal támadott meg három katonai bázist indiai területen, valamint az India által adminisztrált Kasmírban. Islamabad gyorsan tagadta a vádakat, és azt állította, hogy az utóbbi órákban 25 indiai drónt lőtt le. Delhi a nyilvánosság előtt hallgatott, ami a helyzet feszültségét csak tovább növelte. Szakértők szerint ezek a megtorló támadások egy veszélyes új szakaszt jelentenek a több évtizedes rivalizálásban, ahogy a két fél nemcsak tüzérségi fegyvereket, hanem pilóta nélküli repülőeszközöket is bevet egymás ellen a volatilis határon.

Miközben Washington és más globális hatalmak önmérsékletre szólítanak fel, a régió az eszkaláció szélén egyensúlyozik, hiszen a drónok – amelyek csendesek, távolról irányíthatók és tagadhatók – új fejezetet nyitnak az India és Pakisztán közötti konfliktusban. Jahara Matisek, az Egyesült Államok Haditengerészeti Háborús Főiskolájának professzora a BBC-nek nyilatkozva elmondta, hogy az indiai-pakisztáni konfliktus új drónkorszakba lép, ahol a „láthatatlan szemek” és a pilóta nélküli precíziós fegyverek dönthetik el a feszültség növekedését vagy csökkentését.

Szerdán Pakisztán azt állította, hogy indiai légicsapások és határ menti tűzharcok következtében 36 ember vesztette életét, és 57-en megsebesültek Pakisztánban és az India által adminisztrált Kasmírban. Ezzel szemben India hadserege legalább 16 civil halálát jelentette pakisztáni tüzérségi támadások következtében. India azt állította, hogy rakétatámadása egy halálos merényletre adott válasz volt, amely az indiai turisták ellen irányult Pahalgamban a múlt hónapban, amit Islamabad tagadott. Pakisztán hadserege csütörtökön bejelentette, hogy 25 indiai drónt lőttek le különböző városokban, beleértve Karacsit, Lahort és Rawalpindit. A drónok – amelyek állítólag izraeli gyártmányú Harop drónok – technikai és fegyveralapú ellentámadásokkal lettek megsemmisítve.

India azt állította, hogy több pakisztáni légvédelmi radart és rendszert semlegesített, különösen egyet Lahorban, amit Islamabad szintén tagadott. A modern hadviselésben a lézerirányított rakéták, bombák, drónok és pilóta nélküli légi járművek kulcsfontosságú szerepet játszanak, jelentősen növelve a katonai műveletek precizitását és hatékonyságát. Ezek képesek koordinátákat közvetíteni a légicsapásokhoz, vagy ha megfelelő felszerelést kapnak, közvetlenül kijelölni a célpontokat, lehetővé téve a gyors célba érkezést. A drónok használhatók álcázásra vagy az ellenséges légvédelem elnyomására, belépve a vitatott légtérbe, hogy aktiválják az ellenséges radarokat, amelyek aztán más lőszerek, például keringő drónok vagy anti-radiációs rakéták célpontjaivá válhatnak.

Matisek professzor kiemelte, hogy az indiai drónflotta zöme izraeli gyártmányú felderítő UAV-kra épül, mint például az IAI Searcher és a Heron, valamint a Harpy és Harop keringő lőszerekre, amelyek drónként és rakétaként is funkcionálnak, képesek autonóm felderítésre és precíziós csapásokra. A Harop különösen a nagy értékű, precíziós célzású hadviselés felé való elmozdulást jelzi, tükrözve a keringő lőszerek növekvő jelentőségét a modern konfliktusokban.

Pakisztán drónflottája „kiterjedt és sokszínű”, amely állami és importált rendszereket egyaránt tartalmaz. Ejaz Haider, a lahori védelmi elemző elmondta, hogy az ország flottája több mint ezer drónt tartalmaz, köztük kínai, török és hazai gyártású modelleket, mint például a kínai CH-4, a török Bayraktar Akinci, valamint Pakisztán saját Burraq és Shahpar drónjait. Emellett Pakisztán is fejlesztett keringő lőszereket, amelyek javítják csapásmérő képességeit.

A legutóbbi dróncserék India és Pakisztán között jelentős eszkalációt jelentenek rivalizálásukban, azonban szakértők szerint ezek eltérnek a Ukrajna és Oroszország között megfigyelt dróncentrikus hadviseléstől. Ott a drónok központi szerepet játszanak a katonai műveletekben, mindkét fél ezreket vet be felderítésre, célzásra és közvetlen támadásokra. Joshi, egy indiai védelmi elemző elmondta, hogy a drónok bevetése a folyamatban lévő konfliktusban alacsonyabb szintű katonai alternatívát jelent, hiszen a drónok kevésbé nehezen felfegyverzettek, mint a pilóta nélküli repülőgépek.

Bár a drónok alapvetően átalakították a harcteret Ukrajnában, szerepük az India-Pakisztán konfliktusban továbbra is korlátozott és szimbolikus marad, mivel mindkét ország pilóta nélküli légierőt is bevet a rakéták kilövésére. Az indiai drónhadviselés integrálása a precíziós csapásmérő doktrínába lehetőséget teremt a távolból történő célzásra anélkül, hogy pilóta nélküli repülőgépekkel lépnének át a határon. Azonban ez az evolúció új kérdéseket is felvet, hiszen a drónok csökkentik a politikai és operatív küszöböt a cselekvéshez, miközben lehetőséget adnak a felderítésre és a csapásokra, próbálva csökkenteni az eszkalációs kockázatokat. Mindez a két nukleáris hatalom közötti feszültségben új dinamikát teremt, ahol minden lelőtt drón és minden megvakított radar potenciális gyújtóponttá válhat.

Forrás: https://www.bbc.com/news/articles/cwy6w6507wqo