Magazin

Ami olyannyira kedves a magyaroknak: a farsangi fánk

A farsangi fánk talán az egyik legikonikusabb desszert a magyar hagyományokkal kapcsolatban. A farsangi időszak a nagy lakomák, és vigasságok ideje. A Húshagyókedd előtti csütörtök a torkos csütörtök, amikor az éttermek étlapjairól kedvező áron fogyaszthatunk.

És ha már ételek, italok: akkor a fánk elmaradhatatlan desszertje a farsangnak. A népi hiedelem szerint, minél több fánkot eszünk meg ez idő tájt, annál gazdagabb évünk lesz, annál bőségesebb lesz a termés az új évben.

A farsangi időszak végén, Hamvazószerdán kezdődik a nagyböjt, ami általában már nem jelentett túl nagy lemondást, mivel a télire eltett élelemből ilyenkorra lassacskán kifogytak.

A fánknak sok nép neve van, többek között pampuska a palócoknál; pánkó az erdélyi magyarok körében és siska Felvidéken. A farsangi fánk tésztája általában könnyű, tojással készül, de van burgonyás tésztájú is.

Sokféleképpen ehetjük, az édes, lekváros a legelterjedtebb, de van ahol sósan eszik. Bő zsiradékban sütjük ki, vastagon meghintjük porcukorral és már ehetjük is. Alig akad olyan ember, aki ne szeretné a farsangi fánkot.

Olasz eredetű

Egyes források szerint a fánk Itáliából származik, ahonnan Mátyás király felesége, Beatrix királyné hozta magával. Mátyás király udvarában ugyanis nagy divatja volt a farsangi báloknak, mulatságoknak így könnyen elképzelhető, hogy a fánk valóban Olaszországból származott el hazánkba.

A magyar fiatalok körében is volt hagyománya a fánknak, ugyanis ha egy fiatal pár együtt törtek meg egy fánkot, az biztos házassághoz vezetett, sőt a körbefutó szalag a fánkon egyenesen a karikagyűrű jelképe.

Farsangkor a leány nem csak bokrétát adott a kiszemeltjének, hanem fánkot is,  és ha a legény elfogadta ezeket, ott hamarosan lánykérés történt.

Egy közkedvelt recept szerint futtassuk fel az élesztőt langyos tejben, és a lisztet szitáljuk át egy nagyobb edénybe. tegyük hozzá a megkelt élesztőt a tejjel, sót, cukrot, tejet, vajat, majd tojássárgát is.

Lágy és rugalmas tésztát kell kapnunk, ami azonban már nem ragad a kezünkhöz. Takarjuk le egy kendővel és kelesszük nagyjából egy órát. Ha megkelt a tészta enyhén lisztes felületre kiborítjuk, kinyújtjuk és kiszaggatjuk. Bőséges zsiradékban közepes lángon, fedő alatt sütjük ki.

Szólj hozzá

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük