A Velencei karnevál hosszú hagyományra tekint vissza

A farsangi időszakot szinte az egész világon ünneplik, hiszen ez egyben a tél végének és a tavasz kezdetének az ünnepe is. A keresztény világban a farsang január 6-án kezdődik Vízkeresztkor, é

Húshagyókedden ér véget. Másnap, Hamvazószerdán kezdődik a nagyböjt időszaka. A két legnagyobb és leghíresebb karnevált Velencében és Rio de Janeiróban rendezik meg.

A velencei karnevál hagyománya hosszú tradícióra tekint vissza, és ezt tartják a legelső karneválnak a világon. Hamvazószerdát megelőző két héttel kezdődik, és Húshagyókedden ér véget. A karnevál egy óriási, hatalmas forgatag, melyet szárazföldön és vízen egyaránt lehet élvezni.

A város lakói összegyűlnek, kivonulnak a vízre, és a hajókban, gondolákban töltik a napot és az éjszakát is. Aki a hajnali nap sugarainál az Adria vizével keresztet vet magára, egész évben egészséges lesz.

Kötelező állarcviselet

Rendszerint a Szent Márk téren rendezték meg a vigasságokat, színi előadásokat és az álarcosoknak még azt is elnézték ilyenkor ha berontottak egy magánházba. Sőt, a hölgyek még tojással is megdobálhatták a felvonulókat az erkélyekről.

Az Adriai Köztársaság idején feloldottak minden tilalmat a karnevál idejére, és a maszkviselés ekkor kötelező volt. Ez azonban nagyon sok visszaélésre adott okot, hiszen a maszkot nemcsak arra használták, hogy szórakozzanak, hanem arra is, hogy bűncselekményeket kövessenek el.

Azonban 1502-ben betiltották a maszk és a fegyver együttes használatát, és alighanem a legkülönösebb rendelet azt mondta ki, hogy a férfiaknak tilos apácazárdába belépni és ott nőnek álcázni magukat.